Drámai, rohamos belátás

Tiger üzeni:

Egy híres amerikai konferenciákat szervező szervezet, a TED egyik konferenciáján

Jill Bolte Taylor, agykutatónő érdekes előadása a két agyféltekéről, és az agyvérzésről tekinthető meg a VIDEÓN.

Kreatívkodjunk építészmérnökökkel…

Beszélgető partnereim Száva Tibor, Balázs Tünde, Józsa Jutka és Marton Ami voltak, akik életében igen fontos helyet foglal el a kreativitás. Mindannyian az építészmérnöki egyetemen tanulnak/tanultak.

1.      Mesélj pár dolgot magadról, munkádról!

TIBI: Nevem Száva Tibor. Csíkszeredai vagyok és Kolozsváron, az építészmérnöki egyetem hallgatója vagyok.

TÜNDE: Műépítészet és urbanisztika szakon tanultam, vettem részt kisebb pályázatokon, terveken, műemlékek felmérésén. Egyre sűrűbben írok, főleg hobbiból.

JUTKA: Építészeten tanultam. Szeretem a kritikát, a könyveket, a világirodalmat; nagyjából ezzel szórakozom szabadidőmben, vagy egyszerűen csak kocsmázom, különböző helyekre járok, legyen az ecsetgyár, tranzit vagy hasonló.

AMI: Építészetet végeztem.

2.      Mi az, amit kreatívnak neveznél a munkádban/hobbydban?

TIBI: Az én hobbymban kreatívnak nevezem az anyagok milyenségét, az épületek megtervezésének a technikáját és ezek stabilságát, a színek felhasználását.

TÜNDE: Leendő szakmám megköveteli a kreativitást, térbeli gondolkodást, esztétikai érzéket. Egy sikeres építészeti terv a kreativitás és a rendszerezettség egyensúlyán múlik.

JUTKA: Nem tudom, hogy kreatív vagyok-e, de próbálkozom. A helyzet adja hogy épp mi történik; általában az igényel kreativitást, hogy a hibáimat helyrehozzam, amik egyszerű fáradtság vagy elszálltság eredményei; pl. ha eltörök egy csészét, vagy leöntöm a rajzaimat…általában ezeket a dolgokat nehezebb helyrehozni, „feltalálni” az újrahasznosítás titkát.

AMI: A szakmám jórészt kreatív gondolkodáson alapul, emellett az életem legtöbb terén kerülöm a rutinszerűséget és kreatív gondolkodást bevetve élek.

3.      Fontos számodra a kreativitás? Ha igen, miért?

TIBI: Igen, fontos, mivel ettől függ a munka minősége, különlegessége.

TÜNDE: Minél kreatívabban gondolkozol, annál sokszínűbbé válnak mindennapjaid.

JUTKA: ….húha….igazából nem tudom, talán azért fontos, hogy ne hétköznapi összefüggéseket „alkoss”, teremts, észrevegyél „hétköznapi” vagy nem hétköznapi dolgok között. Nem feltétlenül új dolgok kellenek, hanem új kapcsolatok, új értelmek.

AMI: Fontos a kreatív gondolkodás, bár úgy gondolom nélküle vagy minimális kreatív gondolkodással is lehet élni, de az élet minden terén hasznos lehet. 

4.      Mennyire van szükséged a munkád során a kreatív gondolkodásra? Miben van segítségedre?

TIBI: A kreatív gondolkodás a munka végéig jelen kell legyen, mivel ettől függ az, hogy milyen gyorsan tudom befejezni a munkám. A kreatív gondolkodás eredményes.

TÜNDE: Fontosak az új ötletek, viszont a modern építészet nyelvezete egy bizonyos határt szab a kreativitásnak. Legalábbis iskolánkban ez a tendencia. Nem mindenki értékeli az újat. Globálisan nézve az építészetet, igenis fontosak. Egy-egy új ötlet alapján születtek új stílusok, mozgalmak.

JUTKA: Persze, nagyon fontos, szükséges velejárója.

AMI: Az építészetben nagyon fontos a folytonos fejlődés, a folytonos alakulás a társadalom alakulása tükrében. Az ezeket a változásokat célzó innovativitás rendkívül fontos. Ezekből formai újulás  is származik.  Nincs új a nap alatt, csak újszerű gondolkodás.

5.      Mi segít hozzá ahhoz, hogy kreatív ötleteket generálj? Honnan merítesz ihletet?

TIBI: A kreativítás a tapasztalattól függ, mivel minél tapasztaltabb vagy, annál kitisztultabban gondolkodsz és kreatívabbá válsz.

TÜNDE: Legjobb ötleteim akkor születnek, amikor egyedül ülök a sötétben, a ráció hangját lekapcsolom, és teljesen elengedem magam. Félelemnek ilyenkor nincs helye.

JUTKA: Hosszan születnek… Sok esetben viszont a véletlen műve. Maga a fogalom az megvan, az alap….aztán a nap ott kezdődik, hogy az ember felkel, nézi a színeket: a kávé színét, a kenyér texturáját, a vizet, aztán tükörbe néz, egy kicsit elfelejti az egészet, aztán várja a buszt, nézi az embereket, az arcokat, a perspektívákat… és így tovább…miközben háttérben ott van az az egyetlen dolog, ami piszkálja a fantáziádat. Aztán este olvasol vagy filmet nézel,….ha elővillan egy bizonyos helyzetben, akkor megfogod, ha nem, akkor pihenteted és álmodsz vele…És ha mindez nem jön hosszabb ideig, akkor megerőszakolod magad, és rájössz valami alapvetőre, valami banálisra…amire eddig is rájöhettél volna.

AMI: (Sajnos) nincs jól bevált recept erre. A legjobb ötleteim  azt hiszem ‘euréka’ pillanatból bontakoztak ki, vagyis a felépítő gondolkodás jó része nem tudatosan történt, így nem tudom megnevezni pontos ihletforrásaim. Félek példákat keresve inspirálódni egy munkához, ilyenkor könnyen történik, hogy ‘beakad’ egy ötlet, nem tudok azon továbblépni. Jól sikerült munkák kezdete általában egy megérzés és egy ehhez kapcsolódó még igen megfoghatatlan fizikai formát öltő vízió, mondhatom úgy is, hogy egyfajta terelmény.

6.      Mi a véleményed a kreativitás fejleszthetőségéről?

TIBI: A kreativitás mindig és akárhogyan fejleszthető, csak nyitott szemmel kell járni és akármit csinálni, akármiben lehet kreativitás.

TÜNDE: Véleményem szerint minden ember kreatívnak születik, képesek vagyunk saját életünk kreatív irányítására, viszont nem mindenki egyformán kreatív és nem ugyanazon a területeken. Fejleszteni gyakorlattal és odafigyeléssel, türelemmel és tudatos törekvéssel lehet.

JUTKA: Abban hiszek, hogy minden emberben van valami alkotási ösztön, van akinél magasabb formában nyílvánul meg, van akinél megmarad alapvető emberi ösztönként…. Elképzelhető, hogy fejleszthető, de talán ez tapasztalat kérdése…ami ellentmondásos lenne. Talán helyzeteket kell először teremteni, addig ismeretleneket, ezeket váltogatva ismételni…, ha valaki másodjára kerül ugyanabba a helyzetbe talán másképp viselkedik, a kérdés az, hogy melyik lesz ez a helyzet…, amit aztán megtanulhat önmagának előprovokálni. Az is lehet, hogy ez nem helyzetfüggő, inkább csak egy egyszerű beszélgetés vagy egy megfelelő kérdés kell hozzá…mindenkinek más az útja.

AMI: Mindenki valamennyi kreativitással születik,  ezt mindenképpen fejleszteni kell. Hogy mennyire bontakozik ki az a fejlesztés milyenségétől és veleszületett adottságoktól függ.

Kérdez(ek)-felel(ek) Ötletfészek módra (folytatás)

Roland, milyen kapcsolatban áll a kreativitás a munkáddal, hobbyddal? (Emőke)

A munkámmal kapcsolatos kreativitásról már írtam, a hobbym során (mint azt sokan tudják, a fotózás) nagyon fontos a kreativitás. Szeretnék olyasmit megmutatni az embereknek, amit, illetve ahogyan még soha, vagy csak nagyon ritkán láthattak. S ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy olyasmit kell lefotóznom amit még ember fia nem látott, hanem egy olyan szögből, amelyből nem minden nap láthatja az adott dolgot vagy tárgyat a szemlélődő.

Emőke, mi tetszik a legjobban az Ötletfészekben? (Ili)

Az Ötletfészekben leginkább a csapat, a hangulat, a veletek való dolgozás tetszik. Emellett persze tetszik minden, ami a bloghoz kapcsolódik, de ez nem lenne olyan érdekes nélkületek, hisz a szívembe loptátok magatokat!

Bea, mibe öltöznél magadra egy kreatív bálba? (Kinga)

Ha véghez tudnám vinni a ruha megtervezését, akkor kaméleon szeretnék lenni abban a bizonyos kreatív bálban. Mert soha nem voltam még álarcos bálban, másfélében igen. És azért a kaméleon, mert olyan álarcot tud felvenni, ha bajban van, amilyet a helyzet követel:P

Judit és Roland, „a házasság kreativitása”….van ilyen tapasztalatotok, élményetek, amikor is a kreativitás által sikerült megoldani bizonyos helyzetet, problémát…

Judit: milyen a kreatív háziasszony, Roland: kreatív férj. (Eszter)

Roland: Hmm, lehet kérni -1 jegyért egy könnyebb tételt? Mitől kreatív egy férj? Nem tudom, hogy szigorúan csak a férj teendői közé tartozik, vagy csak a “férfi a háznál” teendői közé, de szerintem kreativitást igényel az, hogy hogyan cseréljük ki a csaphoz tartozó, szivárgó csövet úgy, hogy egy gramm csavarkulcs nincs a házban. Szintén nem árt kreatívnak lenni akkor, amikor a hiányzó fogast próbálod pótolni szegekkel, zsinórral illetve ‘S’ alakban behajlított villanykábellel.

Judit: Aranyos kérdés, elsőre azt mondanám, hogy a házasságot kicserélhetnénk akár a párkapcsolat szóval is, mert talán e kérdésben a kettő között nincsen különbség. A válaszban pedig vissza is kanyarodnék ehhez a vonalhoz, mivel véleményem az, hogy a legnagyobb kreativitás ahhoz kell, hogy úgy tudjál házasságban élni, hogy az egy pár hónapos párkapcsolathoz hasonlítson és ne az egyesek által talán „le is írt” házas élethez. Emellett kreatívnak kell lenned a mai világban ahhoz, hogy a meglévő, néha talán szűkösnek mondható alapanyagokból finomat és különlegeset főzz. Ami pedig még eszembe jutott, de nem az én érdemem, bár azt akarom hinni, hogy az is háziasszonyé volt, az újságpapírral való ablaktakarítás. Bármennyire is próbálkozom, annál eredményesebbet még nem találtam.

Egy személyes élmény, ami eszembe jutott, az az albérletünk berendezése volt, amikor nagyobb ágyat vettünk. Mivel szűkös a kis garzon és rengeteg cuccunk van, valahogy úgy kellett elgondoljuk a berendezést, hogy tökéletesen minden elférjen és ne munka közben jöjjünk rá, hogy az a fotel oda nagy. Ehhez kivágtunk papírból arányosan minden bútort vagy nagyobb tárgyat és „összelegóztuk” egy ugyancsak arányos méretű papíron, összeragasztószalagoztunk egy egész kis “papírlakást” és így sikerült, úgy gondolom a legoptimálisabb berendezést megalkotni úgy, hogy bár lényegesen nagyobb volt az új ágy, mégis mindenkinek tágasabbnak tűnt az “új” szoba.

Eszter, melyik a kedvenc (kreatív!) közmondásod, esetleg szólásod? (Roland)

Hát kreatívnak, nem tudom mennyire kreatív, de közmondásként, az utóbbi időben ezt tartom folyton a szemem előtt, és szeretném bár részben elérni: LASSAN JÁRJ, TOVÁBB ÉRSZ. Most gondolom, mindenki nagyon meglepődött, mivel frappánsabb, ütősebb szólásra számított mindenki. De viszont jelen pillanatban ez az a mondás, aminek a jegyében szeretnék dolgozni, egyáltalán szeretném, ha részben sikerülne alapjelentését megközelíteni, mivel maximalistaként sokszor fényévekre járok ennek a mondásnak a értékétől, jelentésétől….pedig, ha végiggondoljuk, lehet hogy sokkal eredményesebb, színvonalasabb eredményekre volnánk képesek, sőt talán még a világot figyelő szemünk is többet látna, észrevenne, ha megpróbálnánk lassan, körültekintőbben, figyelmesebben járni lehet, hogy nagyobb, nyugodtabb sikerekkel, átgondolt tervekkel tovább érnénk, még színesebbek is lehetnénk.

Bea, miért szeretsz az Ötletfészek csapatában lenni? (Judit)

Nekem a fő ok amiért csatlakoztam még az elején az volt, hogy tartozzak ismét valahova, egy csoporthoz, ahol kedves emberkék vannak, mert az előző csoportot (táncosokat) el kellett hagynom…de aztán ez a valahova tartozás érzése átalakult és vágytam a baráti társaságotokra, ezt követően pedig az, hogy a kreativitásnak sok oldalát ismerjem meg jobban és a publikálási lehetőség.

Judit,  ha meghirdetnének egy pályázatot olyan címmel, hogy “Nevess kreatívan” mit küldenél be? (Kinga)

Önmagában véve is elég “kreatívan” tudok sípolni, mikor elérem a nevetés magas fázisát. Viszont, ha valami szokatlannal szeretnék előrukkolni, amivel több esélyem lenne nyerni, talán megpróbálnék a szemem és szemöldököm segítségével olyan mimikát formázni, ami nevetésre utal. (Ez most hirtelen jutott eszembe, bevallom fogalmam sincs mi sülne ki belőle, de érdekesnek tűnik).


Bea, van-e kreatív hobbid? Mi az? (Roland)

Igen, az én kreatív hobbym a gyöngyfűzés, amit elég aktívan űzök. De ezen kívül nagyon érdekel a lakberendezés, olyan szinten, hogy rengeteg ötletet keresek neten, újságokban és rajzokban. Tehát nekem könnyű és gyors lesz a lakásom berendezése ha majd végre lesz, mert már évek óta megálmodtam a színeket, formákat, bútorokat:)

Ili, melyik az a tréning amely után ihletet kaptál valamire a hallottak alapján? (Bea)

Pár évvel ezelőtt egyetemi hallgatóként részt vettem egy Karriermenedzsment tréningen. Számos jó tanács elhangzott, néhányért mai napig is hálás vagyok. Mégis, úgy gondolom leginkább a tréner lendületes előadásmódjának köszönhetem azt az ihletet és motivációt, ami arra buzdított, hogy én is elkezdjek tréningekkel foglalkozni. Egyébként minden tréningen elhangzik legalább egy olyan ötlet, poén, vagy gondolat, ami fellelkesít és a résztvevők leleményessége által létrejött helyzetek.

Roland, milyennek tűnt az Ötletfészek kívülállóként és mi az amit másképp látsz, most amikor már te is Fészekrakója lettél?  (Ili)

Amíg nem voltam a fészek tagja s ezáltal nem sok betekintésem volt annak belső működésébe, sokkal inkább komolynak s munkaszerűnek tűnt a fészek, illetve a megbeszélések, de mióta én is tagja vagyok, látom, hogy ez nem épp ennyire véresen komoly s vagányak ezek a talik🙂

 

– Judit –

Kérdez(ek)-felel(ek) Ötletfészek módra

Az Ötletfészek 1 éves lett! Gyorsan és élményekkel telve töltöttük el ezt az egy évet együtt nem csak kis csapatunkkal, de Veletek is, kedves olvasók!

Évfordulónk tiszteletére arra gondoltunk, hogy egymással fogunk kreatív-kíváncsiskodni, amelynek eredményét Veletek is megosztjuk. Kis csapatunkban egymást bombáztuk kérdésekkel, amelyeknek első felvonását –nagyrészt a munka témakörében- most megosztunk mindenkivel. A folytatásban pedig hobbival, szórakozással, fészekkel kapcsolatos kérdések fognak következni.

Kinga, mióta foglalkoztat úgy igazán a kreativitás és mi vezetett el ahhoz, hogy ezt a témát vizsgáld, kutasd? (gondolok itt a disszertációdra :P) (Emőke)

A kreativitás leginkább az egyetem óta foglalkoztat, méghozzá egy másodéves házi feladat keltette fel az érdeklődésem. Már rég szerettem volna vizsgálni, de nehéznek tartom megragadni azt. Most viszont belevágtam a fejszém, lássuk mi sül ki belőle…

Bea

Roland, hogyan segít téged a munkádban a kreatív gondolkodás? (Kinga)

Munkám során sokszor találkozom olyan helyzetekkel, amelyek kreativitást igényelnek. Nagyrészt csak olyan példát tudnék felsorolni, amelyet ha elkezdenék boncolgatni, akkor túl technikai lenne az egész, mégis van egy amit talán el lehet vonatkoztatni ettől a techno-blabla szövegtől. Például ha egy alkalmazás vagy honlap grafikus felületét kell megtervezni, szükség van némi elrendezésre, a fontosabb dolgokat középre, illetve (balra) felülre ajánlatos tenni, hiszen az ember oda összpontosít először. S természetesen az sem mindegy, hogy milyen színkombinációkat használok, nem jó ötlet egy túl szembetűnő színnel elvonni a felhasználó figyelmét egyéb fontos dolgokról.

Eszter, a tanórákon milyen kreatív módszerek által kelted fel és tartod meg a diákok figyelmét? (Bea)

A tanórák alatt próbálok arra figyelni, hogy egy kicsit komolyabb, figyelmet igénylő részt mindenképp egy kisebb, lazító rész kövessen, ahol minden gyerek felszabadultabban, de mégis az adott anyagrészt gyakorolhatja. Ezek a részek fontosak nekem is, és nekik is…sok játék, pantomim, fashion-show, rajz, zene-ének.

Ili

Emőke, hogyan oldanál meg kreatívan egy nagyon nagy vitát a szobában? (Eszter)

Hmm, szoba, bentlakás… Szerencsére, úgy nagy vitába az itt töltött évek alatt még nem kerültem, így eddig nem kellett ilyesmin gondolkodjak. De ha már feltevődött a kérdés, úgy gondolom, hogy megpróbálnám figyelembe venni mindenki érveit, véleményét, s csak aztán hozni közös döntést. Igen, ha úgy vesszük ez mind leírva  szép és jó, de csak egy igazi vita árulná el ki mennyire kreatívan oldja azt meg.😛

Ili, hogyan próbálsz kreativitást vinni monotonnak tűnő munkahelyi feladatokba? (Judit)

Számomra is meglepő, de néha úgy érzem sokkal több tudatos kreativitás szükséges HR specialista munkakörömben, mint trénerként, vagy az alkotásban. Eddigi rövid tapasztalatom alapján csak annyit mondhatok, hogy munkám annyira sokoldalú, a helyzetek pedig annyira kiszámíthatatlanok, hogy spontaneitás, gyors alkalmazkodás, rugalmasság nélkül nem tudnék jól teljesíteni, s azt hiszem nem is élvezném mindezt. Az idő beosztásában nagy szabadságot élvezek, mindig megtervezem a következő napot és interperszonális téren is nagy igényt tartok a kreatív gondolkodásra, ugyanis különböző nemzetiségű és személyiségű emberekkel dolgozom akik munkastílusukban sem egyformák, elvárásaik eltérnek.

Roland

Kinga, mit tekintesz a legnagyobb kihívásnak a kreatív gondolkodás kutatásában? (Ili)

A legnagyobb kihívás szerintem egy kreatív fejlesztő program, mivel nagyon különbözőek a kreatív egyének, nehéz vizsgálni, hogy mitől is kreatív valaki, így kialakítani, fejleszteni egy alacsony kreatív gondolkodású embert, véleményem szerint nagyon nehéz.

Ili, hogyan fejleszted a kreativitásod? (Emőke)

Nem fejlesztem tudatosan. Mindig is kíváncsi voltam, nyitott, szerettem a változást és változatosságot, rajongok a művészetekért és néha alkotok is (festek, ruhát vagy ékszert tervezek, tréninget :)). Eddig kreativitás által fejlesztettem kreativitásomat, sosem használtam konkrét technikát. Viszont gyakran előfordult az, hogy olyan tevékenységekbe kezdtem, amikről később kiderült, hogy valamilyen módon hozzájárulnak a gondolkodás rugalmassá tételéhez. Gondolok itt a játékra, az álmodozásra…Tudom, sokkal többet kellene foglalkoznom saját kreativitásom fejlesztésével, mint magával a kreatív gondolkodás fejlesztés témájával…:)

Emőke, mi volt a legkreatívabb alakzat, amit vadgesztenyéből készítettél? (Roland)

Jujj, erről az óvodás emlékeim jutottak eszembe: imádtam oviba járni és az udvaron állt egy nagy vadgesztenyefa. Mindig gyűjtöttem a leveleit és a gesztenyékből leginkább emberkét vagy kisautót szerettem csinálni, annak is a kerekei voltak gesztenyéből, a többi gyufásdobozból volt.😀

Judit, munkád során szükséges a kreatív gondolkodás? Ha igen, miben van segítségedre? (Emőke)

Olykor hirdetések megszerkesztése, illusztrációk keresése esetében, de leginkább a tréningekkor van szükség kreatív gondolkodásra, hogy minél érdekesebb, nem szokásos játékokat alkalmazzak és a szükséges elméleti részeket olyan módon tudjam bemutatni és elsajátíttatni, hogy az a célcsoport számára a legmegfelelőbb legyen. Sokszor emiatt a kreatív gondolkodásra nem csupán a megtervezés esetén van szükség, hanem a tréning lebonyolítása során is, mivel az elgondolt lépéseket és terveket úgy kell alakítsam, hogy az az adott helyzetben és a résztvevők számára a legoptimálisabb legyen.

Kinga, az egyetemen, a tanításod alatt milyen kreatív technikákat alkalmazol? (Bea)

Legfőképpen a témák bemutatását próbálom kreatívan, sokszínűen véghezvinni. Különböző játékokat hívok segítségül, illetve a diákokat is ösztönzöm a kreatív megoldásokra és próbálom nem kiölni belőlük a kreatív gondolkodást

Judit

Eszter, meséld el egy élményed, amikor a kreativitásodra büszke lehettél. (Judit)

Mivel minden egyes óra, amit a diákokkal sikeresen eltöltök büszkeséggel, jó érzéssel tölt el, nehezen tudnék, most mindebből válogatni, oldalakat kellene beírnom…De egy dolgot mégis külön megemlítenék….büszke vagyok a saját osztályomra, ahol minden egyes perc, minden egyes eredmény, minden lépés, nevetés a közös munka, a közös kreativitás gyümölcse, amire büszkék lehetünk…büszke lehetek.

Folytatás következik…

 

– Judit –

„a kreativitás olyan, mint egy nyelv, tanulva elsajátíthatod”

Beszélgető partnerem, Pocsveiler Mara volt, aki szinte minden napját a kreatív ötletek kidolgozására fordítja. Másodéves mesteris hallgató, aki jelenleg is a jövője építésével, kidolgozásával tölti napjait. Ebben nagy segítséget nyújt számár a kreatív gondolkodás.

K.: Milyen területen tevékenykedsz (egyetem, szakma, hobby)?

M.: Kommunikációt végeztem. Jelenleg jövő építéssel foglalkozom, ugyanúgy, mint bárki más. Szabadúszó kreatív vagyok. Ami kicsit a kommunikáció, a fotográfia, a design és tipográfia, egyszóval a kreativitás tereit is érinti.

K.: Szerinted mi kell ahhoz, hogy sikeres legyél szakmádban?

M.: Hát mindenképen a lelkesedés, az ambíció hogy érezd, valamilyen szinten sosem unnád meg, hogy ez az a terület, amiben kifejezheted és betetőzheted a képességeidet. Ez a legfontosabb.

K.: Szakmádban fontosak az új ötletek, az innováció?

M.: Határozottan, de ha belegondolsz az élet, sőt a piac minden területén fontosak, ettől lesz egyedibb, kiválóbb, tetszetősebb minden, hogy van benne egy plusz faktor, horog, ami megfog, közelebb visz és megteremti az adott üzenettel, termékkel szolgáltatással az ön identifikáció lehetséges fázisait, azaz hogy az adott termékben, gondolatban mennyire ismered fel a saját preferenciáidat, és kicsit önmagadat is.

K.: A hobbydat összefüggésbe tudod-e hozni a kreativitással?

M.: Igen, a kettő együtt játszik, mert a brainstorming, a fotó, a rajz, a reklámszövegírás, a tartalomoptimalizálás erről szólnak, az ötletek együtt élnek egyik kifejezője a másiknak, az egyik a másik nélkül nem létezhet, az ötletekkel lesz egyedi sajátos a kreatív kifejezés.

K.: Mi az, ami belőled új ötleteket vált ki?

M.: Ha, konkrét esetről beszélünk akkor a tervezést megelőző ötletbörze kétségkívül, és az ezt megelőző kutatási munka. De, ha spontán kreativitásról beszélünk, a nagy lejegyzett gondolatokról, személy szerint egy jó zene, egy érdekes reklám, egy mozdulat, egy fénykép, egy szó, egy mondat, egy festmény, vagy egyszerűen egy hétköznapi helyzet, és igen egy pillantás is, ami abban a bizonyos pillanatban, amikor elkapom, egyedi és megismételhetetlen. De, van, amikor csak egy jó kávé is elég .-Mosolyog-.

K.: Hogyan születnek az ötleteid?

M.: Stratégiaszerűen. A tervezési folyamatok ezért kicsit különböznek is egymástól, mert kontextus függőek. Például más egy kampányban megtalálni és kidolgozni a kreatív magot, tengelyt majd a megfelelő eszközökkel csatornákon és eszközökkel elszórni, mint egy logótervezésben, és másabb, mint egy portré esete. Nagyban, minden kreatív (kommunikációs, arculatépítési, reklám, fotográfia területetekről beszélünk) terméket meghatároz egy előzetes keresés, vagyis objektív adatfeldolgozás, aztán egy ötletbörze ez a szubjektív asszociációk és az objektív adatok együttes végiggondolását jelenti, aztán egy kidolgozási folyamat, és a végére marad az életbeültetés valamint az értékelés fázisai.

K: Számodra mit jelent az a fogalom, hogy kreativitás?

M.: Számomra, önkifejezést. Marketing perspektívában gondolkodva, egy adott termék szolgáltatás értékeinek a legbanálisabb és felejthetetlenebb vizuális, auditív, vagy szövegszerű kivitelezését.

K.: Fejleszthető-e a kreativitás, vagy erre születni kell?

M.: A kreativitás olyan, mint egy nyelv, tanulva elsajátíthatod, erre nem kell születni, ha érdekelt vagy és nyitott tapad rád, megformál.

K.: Mit gondolsz, hol, milyen helyzetekben, milyen körülmények között van szükség kreatív gondolkodásra?

M.: A kreatív gondolkodás mindenütt jelenvaló. Kreativitással pozícionálunk, és kreativitással menedzselünk helyzeteket is. Ezért, ha belegondolsz, kreativitásra mindenhol szükség van. Egy merev üzleti stratégiát is egyedi kreatív módon, a nagy ötlet mentén kell pozícionálni. Kreatívan lak berendezünk, kreatívan tervezünk, kreatívan kommunikálunk, kreatívan játszunk és kreatívan építünk csoportot, akár vállalati vagy közösségi kultúrát is, de például a gyereknevelés, a házasság az emberekkel való kapcsolataink sem mentesek a spontán vagy a tervezett kreativitástól.

K.: Mikor készítetted el az első kreatív terméket?

M.: 19 évesen készítettem el az első logót egy helyi üdülőközpontnak.

M.: Véleményed szerint melyek a kreatív személyek jellemzői? Hogyan tudod felismerni őket?

M.: A kreatív alapvetően, nyitott, analitikus, határozott, ötletvadász, karizmatikus és intelligens. Ha fizikai jegyekre gondolunk, kétféle kreatív létezik, az elvontabb extrémebb öltözködésű, az amolyan látható művészlélek, illetve az egyszerű, kényelmes kreatív ebben az esetben el kell beszélgetni az illetővel, és kiderül.

-Kinga-

Kreativitás a gyerekek művészetében

A művészet csak egy a sok mód közül, amivel kifejezhetik magukat a gyerekek, de ez az első mutatkozó jel a fejlődésben, ami a kreativitásra utalhat. A művészeti kreativitásra való hajlam hamarabb kifejlődik, mint az elvont gondolkodás, az írás és mindezt a szülők időben észrevehetik.

 

Az alábbiakban egy rövid áttekintést mutatunk a fejlődési szakaszokról, melyeken a gyerekek mennek át a művészet által.

– Irka-firka szakasz: 2- 4 éves kor közötti időszakra tehető. Ebben a szakaszban a gyerekek csodálkoznak a jeleket hagyó rajzolási képességükben. Több időt töltenek a motoros készségek gyakorlásával. Előbb köröket, majd négyzeteket és más geometriai alakzatokat rajzolnak. Kezdik megalkotni, megrajzolni a saját kicsi világukat. Adott pillanatokban meg szeretnék nevezni rajzaikat és azok részeit.

– Elő -sematikus szakasz: késő ovis kor, 7 éves korig határolható be. Megteszik az első kísérleteket, hogy embereket, tárgyakat rajzoljanak. El vannak ragadtatva a sokféle színtől. Kapcsolatokat vélnek felfedezni a rajz különböző részeiben. Értékelik a jóváhagyás jeleit a tanárok és társaik felől. Könnyen elfáradnak és kedvüket veszíthetik. Aktívak, szívesen tanulnak és énközpontúak. Magas a képzelőerejük, de egyelőre csak egy dologra fókuszálnak. Ötleteket keresnek ahhoz, hogy kimutassák gondolataikat.

– Sematikus szakasz: 7-től 9 éves korig terjedő életkor. A gyerekek ebben a szakaszban növelik a szimbólumok használatát, mint például szívet a szerelemhez és a sötét színeket az estéhez. Kevésbé énközpontúak. Még mindig nincs reális megértésük a saját környezetükről. Javulás mutatkozik a szem-kéz koordinációban és a finommotorika készségükben. A figyelem araszosan növekedik. Kialakulóban van a humorérzék. A nemek között különbség van a játék területén. Speciális jellemzőket kapnak a személyek és tárgyak a rajzaikban.

– Reális szakasz: 9-12 éves korig terjedő felosztás. Nagymértékben fogékonyak a társaik befolyására. Megnövekedik a részekre és szimbólumokra terelt figyelem. Bővülnek az egyéni különbségek. Elkezdődik az érték fogalmának a kifejlődése. Azt szeretnék elérni, hogy a dolgokat helyesen csinálják.

– Pszeudo-naturalista szakasz: 12-től 14 éves korig. E szakasz jellemzői a gyerekekre: Magas a kritika igényük önmagukkal, munkájukkal  szemben. A kifejezőkészségük felnőttesebb. Egyéni tapasztalatokat szereznek: fizikai, mentális, érzelmi és szociális téren. Művészeti osztályba járhatnak ha válasszák ezt az opciót. A legtöbb gyereknek ez lehet az utolsó esélye, hogy szakmai tanácsokat kapjon a művészet terén. A gyerekek ebben a korban néha úgy érzik, hogy meg kell feleljenek társaiknak, ami elfojthatja a kreativitásukat.

 

Forrás: Child Development: Creativity in young children, Published by North Carolina Cooperative Extension Service, Prepared by Karen DeBord, Phd., Child Develpoment Specialist.

   Bea

Kreatív fotós tréning

Tavalyi tréning mintájára, február 18-án az ERKE-s fényképészek idén is betekinthettek a kreativitás titkaiba és megtapasztalhatták, hogyan függ össze a kreatív gondolkodás és fotós tevékenység.

`Elvárásaim teljes mértékben teljesültek.`

`Tetszett a bemutatott tartalom, az előadásmód, a hangulat. `

`Tetszett, hogy lehetőség volt ismerkedni és kommunikálni egymással. Megtanultam, hogyan lássam másképp mindazokat az apró dolgokat amik körülvesznek.`

`Tetszett az előadásmód, a közvetlenség, a változatosság. Mindenben megvan a kreativitás, csak más mértékben és ezt gyakorlatok által elő lehet hozni.`

– Ili –

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

%d blogger ezt kedveli: